Jutalom virág
Szívem szereti a szép rózsát, a tüskéset,
a pirosat a sárgát, még a rózsaszínt,
szeretem, ha úgy vallanak szerelmet,
hogy a rózsa könnye, a földig ér.
Az én szívem szereti az ibolyát,
a mezőn termő, rejtekhelybe hajlót,
ami bánatot söpör, és örömre talál,
a csiklandozó szélben elillanót.
Az én szívem szereti a kökörcsínt,
a lila pöttyöset, a mérgezőt;
melyet, ha a nyelv megérint,
fejhez kap a kéz, ellenszerért hőbörög.
S én szeretem a fű között a gyermekláncfüvet
izét, gyógyhatását, mit megérint jobb kezem,
imádom a kaktuszon ámélkodó szúró töviseket,
mert azt illatozom, melyből többet gyűjtöttem.
2017.07.07. ( Saját. B. A. )
Köszönöm szépen Kedves Rózsa !:]
Köszönöm stépen Drága Kitty, szót fogadok 🙂 🙂
Tetszéssel olvastam kedves soraidat. Rózsa
Sokan szeretik a rózsát, én nem igazán, bár az illata valóban csodás. Ám, ha valaki rózsával vallana szerelmet, hamar rövidúton távozhatna… 😀 Az ibolya viszont egészen más, a színe, az illata, pompás. 🙂 No, Angika innentől kezdve a vers, az ibolya strófa után, kész KO.
Ez az "ellenszerért hőbörög" kifejezés ez nem méltó hozzád. 🙂 Értelmetlen is. Mi az, hogy hőbörög? Lázadozik, hangoskodik, fölöslegesen kiabál stb. A gyermekláncfű, az nem a kutyatej? Mert, ha igen, hát az rosszabb, mint a Kalmopyrin. Ugyanis gyerekkoromban én is megkóstoltam. Az "ámélkodó szúró töviseket" értelmezni nem tudom, de, hogy még illatozod is, ez mindenek fölött való! 😀
Egy biztos! Szereted a növényeket, legyen az tüskés, vagy lágyszárú, neked mindegy,mert mindet szereted. Angika! Szeress minket is annyira, hogy ezt szépen verseled meg, hiszen tudsz írni értelmes verseket is. Nagyon sok szeretettel ölellek!(f)