November
Halott szelek tarolnak a síkon,
A pusztuló világ csendesen sír,
Erre a kórságra nincsen gyógyír,
Versét e furcsa hónapnak írom.
Meghal az ősz, s tovább nem bírom,
Fekete madár szárnyán kel a hír,
Élet s halál közt leomlott híd,
Boldogság, szeretet okozták kínom.
Hatalmas viharok szele morog,
Lábunk alatt papírvékony jég ropog,
Majd porrá leszel, emlékezz ember!
Kísértet ködök végtelen mámora,
Világunk elmerül egy mély álomba,
Eljött hát a keserű november.
Jó szonettet írtál, hangulatosan érzékelteti e mord hónap, s vele együtt az ember elműlását. Rózsa
Szép novemberi képedhez gratulálok.
Kissé fájdalmas sorok,de hozzánk tartozik a november is
Már elmúlt ,majd jőn egy másik !
Szeretettel….Babu:)