Àlom
Öledben ringatóztam,
mint a megmentett reménység.
Megkaptam a tüzeknek szikràit,
hogy fellobbanjanak a làngok.
Szerelmi làngok,paràzsló – égő tekintetek.
Fehér tested,miként havas puszta.
Köröttem bàrsonyos.
S bàtrabbà lettek mozdulataim.
Édes ragyogàsban boldogsàg született…
Öledben ringatóztam.
Kezed símogatott,s én hittem benned,
akàr gyermekkorom csillagàlmait.
Hisz azok talàn örökkön,
az éjben fénylenek.
Igy lelkemben magam is azzà vàlhatok…
Mint egy àlom.
Öledben ringatóztam,
a jelenbe égettem hangodat.
S ím az a csodàs dallam,s vígasztalàsom,
a hosszú úton végigkísér.
Kisizsàk; 1988. December 11. Vasàrnap.
Kedves Keni.
Köszönöm a jó kívànsàgot,és hogy ismét olvastad a versemet.
Örülök neki.
Tisztelettel. Bakos Attila Péter.
[i][color=#990000]Kedves Petru !
Ez a csodás dallam és álom kísérje végig életed útját és azt hiszem ennél már többet nem is kívánhatnék Neked !
Híved, és örök olvasód !
– keni -[/color][/i]