Esztelenke párt keres
Lenke, Lenke, esztelenke,
fut, szalad, ismeretlenbe.
Nem tudja mi várja,
hol lehet a párja?
Átkel folyón, s tengeren,
mezőkön és hegyeken.
Dacol széllel, éhezéssel,
viharral és napsütéssel.
Nem állhatja Lenke útját,
sem város, sem sivatag.
Ellenállva nagy veszélynek,
esztelenke fut, szalad.
Futott Lenke körbe-körbe.
Egyik pontból, másik végbe.
Átrohant a földgolyón,
révetegen, álmodón.
Hetek teltek, évek múltak.
Az évszakok megújultak,
s midőn új nyár beköszönt,
haza ért egy délelőtt.
Szomszéd háznál kapu nyílik,
meglátja a Kovács Pistit.
Lenke esze majd megáll!
Otthon végre párt talált!
Sok olyan ember van, aki túl messze akar valamit megtalálni, aztán kiderül, hogy ott van a közelben 🙂
Jó étvágyat a halászléhez :-))
😀 Na, ezért kár volt körbefutni az egész világot!
Lám, ez olyan most nekem, mint a karácsony előtt való ikrakeresés. Bejártam a fővárost, a hipermarketeket, a hazaútban az összes hentest és sehol nem kaptam. Aztán itt a kis falumban betértem kenyérért a henteshez és mit látok? Van ikra.
Tudom, nem mindenki szereti, de hát Kovács Pistit sem! 🙂
Boldog Karácsonyt!
kit