Téli beszéd

Téli beszéd

Gyere csak tél, de lassan kérlek.
Tőlem ne félj, hisz tűzben égek.
Add a lángod, amennyid van,
Tábortűzet varázsolj, fakó napjaimban.

Gyere csak tél, de lengén, kérlek,
Megne sértsél, bennem mindent.
Érintsd a bőröm, közben kábíts,
Ekközben a \’\’ hőst\’\’ meg ne állítsd!

Gyere csak tél, nesztelenül kérlek,
Néha szendén, benned elvegyülhet-
A láz, és a nász, erőd is keressen,
Ha vágy nem bombáz, hagydd: szeressen.

Gyere csak tél, de el ne téveszd,
Szívemben mi ég, bátran növesszed.
Ne véts hibát abban, milyen tudsz lenni,
Legyél a változás bennem, és rossz semmi.

2017.10.22. ( Saját. B. A. )

“Téli beszéd” bejegyzéshez 3 hozzászólás

Szólj hozzá!