Éjszaka

Éjszaka

Hold ingája suhan felettem.
Túlragyog minden csillagot.
Holdfényt iszom vizes pohárból.
Lágyan osonnak halk zajok.

Gyászruhába öltözött szobám.
Árnyak szövetét átszabom.
Hűvös esőként hullik az éj.
Tócsákba gyűlik arcomon.

Magányomról mesél az óra,
ezért időnként felzokog.
Párnák ölében rejtőzködnek
álmok, vágyak, és hajnalok.

“Éjszaka” bejegyzéshez 15 hozzászólás

  1. Kedves Rózsa!

    Szomorkás talán, de hát nem minden pillanatunk szól a vidámságról.

    Köszönöm, hogy itt jártál!

  2. Kedves Zina!

    Vannak ilyen szomorkás éjszakái azt hiszem, mindenkinek.

    Köszönöm, hogy itt jártál, neked is nagyon boldog új évet kívánok!

Szólj hozzá!