HOLD – VARÁZS
Éjszakánként, a bujkáló holdat nézem
Durcás felhők hada vonul a vaksötétben
Sok kedves arcot látok – elmosott vonások,
édes hangokat hoznak a messzi óceánok
Így, magányosan minden sejtelmesebb
Az árvákkal talán még az ég is kegyesebb(?)
Sok elszállt lelket rajzolnak rá a csillagokra,
s én a remény arany szálán feljutok azokra
Magamba szívom a sok tünékeny alakot
Talán, ezek után már nyugodtan alhatok…
Lesznek, akik szívükben őrzik titkos álmom,
és újra átélhetem rég elszállt boldogságom.
Eger,2018.július 03. F.egri Rózsa (Vadvirág)
Kedves Rózsa! Nagyon szép, álmodozó, romantikus képet festettél. Én is másztam Veled az aranyfonálon😊 Gratulálok![img][/img]
Meghit(l), szép versedhez gratulálok: Ica
[b][i][center]Rózsa veled sétáltam és megkönnyeztem versed,Nos ezért szeresd a nyarat,Rzsike[/center][/i][/b]
Szeretettel olvastam versedet, kedves Rózsa. 🙂
Drága Rózsa!
Szép, varázslatos találkozókat kívánok.
Szeretettel: Viola (f)