ÖT- PERCES VALLOMÁS

ÖT- PERCES VALLOMÁS

Csak mindig írni, és egyre írni…
Ezt, vajon meddig lehet kibírni?
Hiába tenném olykor le a tollat,
a szavak hozzám hanyatt- omolnak
És beszövik minden porcikámat,
ami feszít, fáj, az többé nem fájhat,
mert flastromot varázsolnak a sebre
Bár, kegyvesztett vagyok a mennybe\’
de a föld magához ölel, úgy táplál,
és ez jóval erősebb ezer halálnál.
Vérem minden cseppje ünnepel, dalol
Élednek a betűk lelkemben, valahol,
és fejembe ülve, meleg vackot vetve
hol zokogva, hol harsányan nevetve
Hirdetik fennen a versek diadalát
Hogy is veszíthetnék el ilyen csatát?
Egyre megyek, megyek – lobogó fürtökkel
Madárként szállok a magasba tűnőkkel,
s amíg vad tüzek égnek látó szemeimbe
Lázasan merülök az igaz szerelembe,
amit a versírás csodája jelent nekem.
Csak mindig írni, és egyre írni,
– bár, néha kétkedem –
mégis öröm, és boldogság-verem,
ez az ócska, rongyos kis életem…

Minden egyes betű – sorsformáló istenem.

Eger,2018. június 9. F.egri Rózsa (Vadvirág)

“ÖT- PERCES VALLOMÁS” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Drága Rózsa ! Írj is ki mindent magadból,szívből gratulálok remek soraidhoz (l)

  2. Kedves Viola, deva, Etelka, Kati és Icus!
    Én senkitől nem kérdezem, írjak-e vagy sem (és ha senki nem is lenne kíváncsi rá, akkor is írnék.) mert a míves szavak nekem a levegőt, a vizet, és az éltető napot jelentik. Mindig – kora gyermekkoromtól – rímekben beszéltem, dalokkal feleltem kérdésekre, és válasz nélkül is éreztem a feleletet – a nagy természet, a minket körülvevő energia mindig válaszolt kérdéseimre, akármilyen furcsák is voltak azok…néha csak fél szó, máskor a pajkos déli szél kedves fütyülése, vagy egy messzi tájról idetévedt tengerszem andalító, simogató morajlása tette fel az i-re a pontot. Az átélt negatívumok, bánatok, kudarcok ellenére szerencsésnek érzem magam, mert ez egy olyan ajándék az élettől, ami megfizethetetlen, és értékesebbé tett – legalábbis magam előtt. Örök szépségben élek, és ha nem is tetszik írásom mindenkinek, az az állandó olvasó-tábor, aki körülvesz megerősít hitemben: írni szép, írni jó…az írás, maga az élet. Köszönöm nektek az olvasást, és a visszajelzést. Szerető öleléssel Rózsa

  3. Drága Rózsa!

    Amíg mondanivaló van, amíg szavakat tépünk ki lelkünk legmélyebb zugából – írni kell!
    Minden egyes betű – sorsformáló istenem! Csodaszép!

    Ölellek szeretettel: Icu(f)

  4. Kedves Rózsa! Ez akár ars poetica is lehetne. Többször kérdezték tőlem tanítványaim, hogy szerintem írjanak-e verset, novellát… Mindig azt mondtam nekik, ha nem érzed, hogy írnod kell, akkor nem szabad írni.
    Szeretettel: Kati(f)

  5. Kedves Rózsa!

    Gratulálok a szép versedhez, szeretettel: Etelka (f)

  6. Kedves Rózsa! Rendkívül szép önvallomás. Jó volt olvasni most is termkenységed gyümölcsét. Csak írj és légy boldog, mert másokat is boldoggá teszel. Szeretettel. Éva(f)

  7. Drága Rózsa!
    Örülj neki, hogy ilyen termékeny vagy. Csak írj le mindent, ez gyógyír is mindenkinek.
    Szeretettel: Viola :]

Szólj hozzá!