Nem kívánatos
Most én hozzád szólok, megértést remélve,
haragot és dühöt, tényleg félretéve.
Jól tudom fajodnak, túl fontos a munkád,
be kell látnod azért, miért haragszom rád!?
Sétálok kertemben, palántáim nézve,
szép szál paradicsom volt annak az éke!
Zöld szára elhajlott, levele is szárad,
alatta a bűnjel, repedt állat járat.
Ledöbbentem! Ilyet, ki tehetett vélem?
Majd a föld megmozdult, ott előttem, éppen!
Apró kormos orrot láttam kandikálni.
Megállj csak! Most foglak téged sittre vágni!
Felnéztél fáradtan, gombostű szemeddel,
szinte kérted béküljek meg a tetteddel,
Megsajnáltalak, mert vágysz egy szebb életre.
Éreztem beláttad: Szebb a szomszéd kertje!
Segítettem neked, új hazába léphess.
Szomszéd véleménye igaz nagyon kétes,
Ha rájön belátom nem szabad tagadnom.
Eltanácsolt migráns lett; a kis vakondom!
2017.06.08.
CSAK HOGY MEGTUDTAM, milyen állat járt Nálad, Kedves Sándor!
A többibe már bele sem gondolok, simán elintézted. Jó tetted! Én, sajnos nem tudok bosszút állni a rossz indulatú, nekem ártó szomszédokon, pedig megérdemelnék, hisz 30 éve mérgesítenek a beárnyékolásommal, ami folyton nő, növekszik és az átfutó tüskés növényeivel, mely mindent ellep.
Szeretettel: Viola 😉
Nagyon aranyos történet, egyszerű, mindennapi, mégis lélekkel teli – ez adja meg az értékét…hogy a szomszéd mit szól a jogtalan áttelepítéshez, azt nem tudom, de jól tetted, hogy "futni hagytad" a "kis bűnöst.
Szeretettel olvastam versedet. Rózsa