A múltban matatok
Mélán merengek a tegnapon
felvillanó képekből
az egyiket elkapom.
Hibáztam tegnap,ma is fogok,
a múlt mocskos szennyesét
ma még morcosan mosom.
A jövő sem patyolat fehér,
vétkeim beköszönnek,
s arcul csap egy kérges tenyér.
Icusom tudom,higy sokat matatsz a múltban-sajna megvan rá az okod.Örülök hogy olvastál.ölellek szeretettel
Drága Marcsi!
Ó, de hányszor matatok én is a múltban….
Nagyszerűt írtál, nagyon tetszett!
Ölellek a régi szeretettel: Icu(f)