Mint virág a virágnak

Mint virág a virágnak

Forgalmas időknek közepén
micsoda csalfa délutánok futnak
átizzadt éjszakák szomjában
ketyegnek rímeid lassacskán.

S mint aki szemléli halkuló jövőjét
metaforába fojtja szemfedőjét
a selejtes ,tárgytalan délutánba
mely fölöttébb szebb lesz talán.

Hétköznapi illatos izzó égen
átfut zavartan kacsintva a szél
boszorkányos ,bűbájos idő mentén
vígan elfújja éved mikor születtél.

A vissza nem hozható fogyó idő
elmerengve romlásba kerget ,
feltekerve hajtod víg emléked
elérzékenyülve megleped idődet.

Mert fontos neked az esti szél
kócosan fújja sápadt arcod rímeit
opálos légüres tér nyílik feletted
visszanéznél ,de nincs merszed .

Mert tetszetős a földnek dicsősége
röppen szabadon néha tréfát keres
álmaidnak sötét mélyülő gödreiben
éberen hív tisztább jelenidőbe.

“Mint virág a virágnak” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Drága Erzsike .
    Köszönöm szépen a kedves hozzászólásodat !
    Néha igyekszünk szembeszállni a "fogyó idővel".
    Meglehet .hogy magunk ellen hajtjuk a vizet ,de néha megéri !
    Szeretettel….Babu:)

  2. [b][i][center]Babu, minden sorod tetszik,de leginkább nekem is ez a négy sor

    A vissza nem hozható fogyó idő
    elmerengve romlásba kerget ,
    feltekerve hajtod víg emléked
    elérzékenyülve megleped idődet.(l)[/center][/i][/b]

  3. Kedves Babu!
    Minden múlt, ami már nincs,mulandó és hiábavalóvá válik az idő síkján. Szép az egész vers, de nekem a legszebb az utolsó versszak, azért mert a jelen életre biztat.
    "Mert tetszetős a földnek dicsősége
    röppen szabadon néha tréfát keres
    álmaidnak sötét mélyülő gödreiben
    éberen hív tisztább jelenidőbe."
    Szíveket érintő, szép versedhez szeretettel gratulálok, Zsófi.

  4. Kedves Babu !

    Jelenben van a boldogság,ne nézd a múltat amit viszahozni nem
    lehet,ha csak nem találkozol a Fausztot elvarázsoló Mefisztóval :))
    Tetszik a versed,szeretettel gratulálok.
    Tibor

  5. [b][center][color=#ff9900]Kedves Babukám !

    Versed most olyan elmerengős lett, de jól sikerült ez is,,,

    *A vissza nem hozható fogyó idő
    elmerengve romlásba kerget ,
    feltekerve hajtod víg emléked
    elérzékenyülve megleped idődet.*

    Engem talán ez a versszak fogott meg leginkább,,,

    Sok szeretettel !

    – keni -[/color][/center][/b]

Szólj hozzá!