Nekem is, értem is

Nekem is, értem is

Talpig ragyogásban október vége,
fehéren vakít az őszi nap fénye.
Színaranyat ont a fák koronája,
dús avar szőnyegét szellő járja.

Mennyi szépséget tár elénk az élet,
gondolatom nyárba, tavaszba réved.
Ha tél jegén siklik a képzeletem,
hófehér leplén a csodát meglelem.

A természet nekem is, értem is szép,
kitárja előttem ezernyi kincsét.
Igazgyöngyöm benne már megtaláltam,
Mennyekből eredő, tiszta forrásban.

Schvalm Rózsa

(2013-10-28)

“Nekem is, értem is” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Drága Viola!

    Köszönöm szépen olvasásodat és kedves véleményedet.

    Szeretettel: Rózsa (f)(l)(f)

  2. Kedves Rita!

    Köszönöm szépen kedves véleményedet.

    Szeretettel: Rózsa(l)

  3. Drága Rózsa!
    Csodálatos a versed, mint mindig.
    Szeretettel olvastam: Viola (f)(l)(f)

  4. Kedves Kitti!

    Köszönöm szépen kedves véleményedet.

    Szeretettel: Rózsa

  5. Kedves Tibor!

    Köszönöm szépen kedves hozzászólásodat és gratulációdat.

    Szeretettel: Rózsa

  6. Az évszakok szerelmeseként írtad ezt a szép verset.

  7. Kedves Rózsa !
    Kitártad a természet gyönyörű kincseit amiket olyan
    nagy tehetséggel sorokba raktál.
    Szeretettel gratulálok
    Tibor

Szólj hozzá!