tetkó

tetkó

egy gondolat foglalkoztat engemet
jó lenne tetováltatni testemet
még nem tudom, milyen legyen jelképem
hová varrják, szúrják fel a jelvényem
a kitűzőm rég kiment a divatból
boka láncom készül új motívumból
faminta életem szimbolizálja
ablak meg, nyitok a kinti világra
nevedet viselni az olyan trendi
pontosvessző egy új reményt jelenti
a pillangó népszerűnek mondható
a baj csak az én nevem már nagyanyó
úgy döntöttem maradok csak ily szerény
az sem baj, ha ez a módi nem erény

“tetkó” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. [b][i][center]Éva, nekem sem tetszik a tetkó.Na, mondjuk egy kicsi egyszerű,de picike a karon,vagy a bokán.,,,,,,de nem nekem.Legyen az a szép bőr szabad.[/center][/i][/b]

  2. Köszönöm Rita és Elizabet a kedves látogatást. Éva

  3. Kedves Éva,
    Örülök, hogy ilyen kedélyes hangulatú verset írtál! Nagyon tetszett!
    Sok szeretettel,
    Elizabet

Szólj hozzá!