Diófánk

Diófánk

Ablakom előtt hatalmas diófa,
télen a madarak nagy hada ül rajta.
Érkeznek a varjak,utána a szarka.
mint a motolla…jár billeg a farka.

Veréb és fakopács, érkezik a rigó,
mindnyájuk számára termett finom dió.
Megtöri a varjú,ellopja a szarka,
és aki dolgozott…üres lett a marka.

Ugrál a kis veréb, tömi ám a begyét,
haragszik a varjú,megcsípi a fejét.
Ejnye, de irigy kend
“jut is meg marad is”
Csiripeli gyorsan,aztán már szalad is

Elfogja a szarka, hull a veréb farka.
tépi és cibálja, a veréb kiállja.
“Ejnye a nemjóját ” csivitel a veréb,
egy kicsi dióért ennyi verés elég

Aztán tovább lopkod…hogyha tud szüntelen…
aki látja mondja”Ejnye,de szemtelen”
Pedig csak éhes ám az a szegény pára—
a két kis szemével kacsingat a fára,

Kövesdi Ferencné Teri verse

“Diófánk” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Keni!
    Külön is megköszönöm a látogatásodat és az értékes
    hozzá szólásodat! Teri

  2. [b][color=#006600]Kedves Terézke !

    Ezek a mi itthon maradt téli madaraink nem vándorolnak el ilyentájt se tőlünk, hanem itt maradnak velünk és igen csak meg kell egymással küzdeniük a táplálékláncban, hog tavaszig életben tudjanak maradni s erre jó egy öreg diófa amelyen vagy alatta az avarban mindig akad egy kis csipegetni való
    Verse által beleláthattunk téli madaraink sivár világába,,,

    Szeretettel !

    – keni -[/color][/b]

  3. Kedves Rzsike!
    Én meg látom a Ti fátokat! a "lelki szemeimmel"
    Köszönöm szeretettel: Teri

  4. Drága Viola!
    Köszönöm,hogy "élőképpé" varázsoltad a versemet és "igazi élőnek" láttad a "lelki szemeiddel".
    Szeretettel: Teri

  5. Drága Terézke!
    Nagyon aranyos a versed, igazi élő kép a madarak életéből.
    Örömmel olvastalak: Viola (f)(l)(f)

Szólj hozzá!