Vigyél el!

Vigyél el!

Vigyél oda, hol nem tompák a fények,
az ember pőrén, tisztán látható,
mutasd meg a leggyönyörűbb képet,
mi testre, lélekre, szívre ható.

Oda, hol csak igazat beszélnek,
dalol az ajkuk, nincsen néma száj,
mentőövet kapnak a szegények,
és szeretettel tele egy uszály.

Vigyél engem el, mert bárgyún néznek,
méregetnek, idegen vagyok,
mit tegyek, oly különöset érzek,
más a táj, s mások az illatok.

Valahol még tisztességben élnek,
ott méltóságomat megtarthatom,
hagyjuk itt a világ mindenséget,
szaladjunk el, ma itt az alkalom!

Budapest, 2018. április

“Vigyél el!” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Icu kedves, ez nem csak az ember lányára érvényes, de az ember fiára is…
    Igen, néha talán segítene, ha el tudnánk futni… Belegondolva, persze nem.
    Gratulálok: elismeréssel.
    Üdv/Feri

  2. Kedves Julcsi!

    Bizony, van olyan sajnos, amikor az ember lánya legszívesebben kifutna a világból…. viszlek magammal, gyere!;)

    Hálás köszönet, örülök, hogy tetszettek gondolataim.

    Szeretettel: Icu(f)

  3. Kedves Icu!

    A verset olvasva az embernek kedve támad tényleg hátra hagyni mindent és menni. Nem tudok jobbat írni erre, csak hogy engem is vigyél el! 😉

    Szeretettel gratulálok! (l)(f)

    Julcsi

  4. Drága Ica!

    Rossz pillanatomban íródott ez az egyszerű kis vers.
    Örültem nagyon Neked, köszönöm!

    Szeretettel: Icu

  5. Drága Viola!

    Néha mindegy hova, csak el innen…
    Nagyon köszönöm, hogy itt voltál.

    Ölellek szeretettel: Icu(f)

  6. Drága Icu!

    Egy kicsit áthallásos nekem a megható versed, de az is lehet, hogy te vágyódsz el egy szebb világba.

    Szeretettel gratulálok: ica

  7. Drága Icu!

    Gyönyörűen leírtad kívánságod, én is oda szeretnék menni. Egyre elviselhetetlenebb a világ, az emberek.
    Szeretettel gratulálok: Viola :]

  8. Kedves Rita!

    Igen, van olyan pillanat, amikor így érzünk, de szerencsére elmúlik.
    Köszönöm, hogy itt voltál.

    Szeretettel: Icu(f)

Szólj hozzá!