Múzsa:
Mondd kérlek, tündérfám gyökerének ősi titkát,
legmélyebbig nyúló, mardosó lángok hevén át!
Mit jelent múlóidő pillanataként, szeretni most,
végigérő fám tetején, ihletet odaadó csókomon?
Mondd kérlek, tündérfám gyökerének ősi titkát,
legmélyebbig nyúló, mardosó lángok hevén át!
Mit jelent múlóidő pillanataként, szeretni most,
végigérő fám tetején, ihletet odaadó csókomon?
Költő:
Igaz, életpapír vagyok, a sorkönyvben színdarab,
lélekből valóság érintve, leírt költemény maradt.
Ízlelve remény csókod, szív lelve, átélve szeretve,
sorokba rejtve, magamból ölelve, mindent jelent.
A szavak a sorkönyv és szív lelve, ebben a formában és nem másként szerepelnek. Köszönöm szépen az egyéni véleményt Rózsa.
Kissé bonyolult versed szerkezete, nem igazán jutott el a tudatomig, így a szívemig sem.
Gondolom, a "sorkönyv" sorskönyv lenne (?)
"szív lelve" az szívlelve(?)
Egy vers, ami nem természetességével adja magát, és át kell rágni magunkat bizonyos szavakon, nem tud úgy hatni az olvasóra. Nekem, most ez jött le…talán csak túl fáradt vagyok a festés után. lehet, hogy nem ártana, ha te is elgondolkodol rajta… Ölellek. Üdv. Rózsa