KÉNE…

KÉNE…

Kéne egy álom, ami
az éjszakán átvezet;
a szó értelmén néha
változtat egy ékezet.

Még kéne egy kis idő,
hogy rendezzem soraim,
talán így még tudok vál-
toztatni a holnapin.

Vajon kivel koccintsak,
ha poharam üres lett,
kivárni, hogy töltsek be-
le, nem lesz már türelmed.

Hol találok valakit,
kivel gondom megosztom?
Többen is jóllakhatnak
ugyanazon a koszton.

Az éjjel álmodni megy,
és fölébred a hajnal,
kéne már egy üres nap,
ami nincs tele bajjal.

Kéne már egy új Világ,
a régi már tönkrement,
talán az Isten unal-
mában egy újat teremt.

Új kísérlet, új esély,
a rulett ismét pörög,
imádkozol, míg a kru-
pié markába röhög.

“KÉNE…” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Hello Babumargareta,

    köszönöm érdeklödésedet, és hozzászólásaidat. A kérdés, hogy mikor lesz elég erös a vágy másoknál is, hogy a "kéne" változást hozzon.

    Üdvözlettel

    A

  2. Kedves Attila !
    Nagyon sok kérdést tettél fel !
    A "kéne " nagyon sokat elárul a vers lényegéről .:)
    Van itt egy kis remény is az álmaidon túl.
    Gratulálok…..Babu

Szólj hozzá!