Ünnepre várva…
Daltól rezdül szívem,
keblem örömtől telt,
áramlik az élet bennem,
gondom is felejtem.
Angyali hangok szállnak,
a lelkek már nem fáznak,
remények jöjjetek felénk,
bizalom költözzön belénk!
Ünnepre várva,
karjaink tárva,
várjuk a megváltó percet,
fásult arcokon mosoly éled,
a napokat már nem féled,
szeretet kél bennünk,
örömmel telve lelkünk.
Imára kulcsolt kézzel
fohászunk messze száll,
áldd meg Istenünk e hazát!
Reményünk legyen élni,
szeretni, míg élünk,
leborulunk alázattal,
szakítva a gyalázattal,
acsarkodó káprázattal,
tisztuljon meg szívünk,
erősödjön hitünk,
ne elveknek éljünk,
itt ne kelljen félnünk!
Magyarnak lenni rang legyen,
mindenki lelkében rendet tegyen!
Egy Istent kell igazán szeretni,
e hazát soha nem feledni,
s ünnep lesz minden nap,
de ne csak akkor legyen,
amikor a naptárban írva van!