Egyszervolt
Felgyorsult felhajtóerő
harsány morzejeleket küld
kéklő, távoli hegyek felöl.
Álmos csupasz fák között,
a szél csuhás varjúval köröz.
Halk reccsenés, egy gally letört,
zöld fény, a levegő dermedő.
Szökevény levelek csipkefodra
nemrég még hűs árnyat adott.
A fák alatt volt vidám kacaj,
csók egy elhagyott padon.
Egyre kevesebb az esély,
hogy újra átéld a mesés
egyszervolt nyári kalandot.
Hálás vagyok a soraidért kedves Jedyke!(f)
Köszönöm a gratulációdat szeretettel,
Ica
Kedves Ica!
Gyönyörű a versed, a képeid…Bizony-bizony az esélyünk – bár még megvan!- de egyre csökken. Olyan szép sohasem lesz már, mint akkor régen. A fiatalság varázsa….pótolhatatlan.
Remekül hoztad ez az érzést!
Szeretettel gratulálok: Jedyke:))
Kedves [b]Rzsike, Kati, Rózsa, Babu[/b]
Pedig az álmodozások kora már elszállt.;)
Itt a valóság…jön a hideg tél.:)
Szeretettel szép adventi napokat kívánok,
Ica
Kedves Ica !
Almok almok felett !
Igy ertelmeztem titokzatos soraidat !
Szeretettel olvastalak ….Babu(l)
Icuskám, bizony ez így van, de gondolatban bármikor visszaidézheted, s ez is jó dolog. Szeretettel olvastalak. Rózsa
Kedves Ica!
Álmodozni sosem késő. Végül már úgyis csak az álmaink maradnak.
Üdv: Kati
[b][i][center]Ica megint szépet hoztál.Álmodozzunk.[/center][/i][/b]