SEMMITTEVŐ…

SEMMITTEVŐ…

Semmittevő órák, napok,
Sajnálatba, belehalok!
Elfecsérlő drága idő,
Elmúlt, vissza már nem térő!

Munka nélkül sosem voltam,
Nagy terheket, húztam, vontam,
Igen keveset pihentem,
Most láthatom, mivé lettem!

Munkahegyek, kívül, belül,
A munkás meg csak ül, csak ül!
Elmélázhat már napestig,
Ha időnként, el nem alszik!

Így menetelnek a napok,
Jó, hogy vannak gondolatok,
De azokat le kell írni,
Közben szemem gyógyítgatni!

Megállítanám az időt,
Hogy ne hozzon rosszabb jövőt!
Így csak kérhetem az Atyát,
Ne hagyja veszni bárányát!

Budapest, 2018. december 2.

“SEMMITTEVŐ…” bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. Nem is oly régen olvastam tőled azt a pár hálás köszönetet amit az előadásodra kapott taps és elismerés váltott ki benned. Mi itt a baj? Az idő megy és mögénk kerülnek dolgok, de csak azért, hogy újabbak kerüljenek elénk. Minden nap egy kihívás és te, pont te vagy az, aki a kihívásokkal mindig mélyen szembenéz.
    A szemedre ügyelj! Jobbulást kívánok.

  2. Kedves Viola !
    Nagyon tetszett a versed !
    Sokat akarnál,csak az idő fut feletted ,felettem ,felettünk !
    Mindenki amennyit bir ,csak addig. Utána leáll a vonat !
    Szeretettel olvastalak ….Babu:]

  3. Drága Társaim, Jedyke, Tibor, Etelka, Rózsa és Zsófi!

    Nagyon köszönöm kedves szavaitokat, örömmel vettem a látogatást.
    Szeretettel gondolok Rátok: Viola (f)

  4. Drága Viola !
    Vannak pillanatok az időben amikor nyújtanánk mint a rétest, mert nekünk tetsző az az idő. Remélem lesznek még olyan pillanataid , számosan sok, amit megnyújtassz, azután pedig ott az emlékezés, ami arra való , hogy megtegye és örömünket leljük benne.
    Szeretettel ölellek, Zsófi.

  5. Drága Viola! Bizony az idő múlásával egyre fáradékonyabbak leszünk, s ezáltal kevesebbet bírunk. Már én is érzem egy jó ideje, hogy a rám rakódott: fizikai, és lelki terhek mennyire elvették erőm.
    Azért próbálunk aktívak lenni, és tudom, hogy te sem ülsz mindig ölbe tett kézzel. Nagyon jól sikerült a versed, szeretettel olvastam. Ölellek. Rózsa

  6. Drága Viola!
    Igen ugy érzem mikor már idösebb korban élünk, szeretnénk még tevékenyen élni. A MI MOST MÁR AZ EGÉSZSÉGTÖL FÜGG. Sokszor ölelek: Etelka

Szólj hozzá!