Háború után

Összes megtekintés: 179 

Háború után

Háború után nem volt munkaerő,
pénz sem volt, élelem is fogytán.
Egyedül maradt sok asszony és nő
apa nélkül nőtt fel sok gyerek, árván.

A nők sok férfimunkát elvégeztek,
lett belőlük gépkezelő, traktoros .
Raktak falakat, maltert is kevertek,
arányosan kézzel,nem géppel halmozott.

Cement, mész, homok s kérges lett a tenyér.
Munkából volt elég, fellendült az ország
Nem számított a gond, lett belőle kenyér.
Jóllakott belőle sok éhes gyermeki száj

Összefogással megszilárdult az alap,
a családért jövőért lelkesen dolgoztak.
Kinek, kevesebb, kinek, több lett a falat.
Akinek földje volt három holdja maradt.
-.-

“Háború után” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Gyakorlatilag a nők vitték tovább az életet, amíg a fiaink legyilkolták egymást… és bizony a fegyvereket is mi nők gyártottuk akkor, amivel talán a saját férjeinket lőtték agyon…

  2. Kedves Rzsike !

    Igazad van. Másak a szavaink, a hangsúlyaink, az egymás iráni értetlenségünkbe ezek nagyon bejátszanak. A vádló szavak sokszor beismerésnek hangzanak, ha más hangsúllyal ejtjük őket, s ez alapja a mentségeknek, a számonkérés elkendőzésének.
    Köszönöm, hogy olvastál.
    Szeretettel, Zsófi.

  3. Drága Zsófia!
    Így volt ez bizony Zsófia, szomorú időszak. Fiatalságod ellenére hogy tudtad ilyen hűen leírni. Vissza gondolni sem jó rá.
    Szeretettel gratulálok: Viola (f)

  4. Kedves Jedike !

    Nem emlékszem rá, mert a háború után születtem, de az arányokat megtanultam, semmit nem szabad túlzásba vinni, mert nem tesz jót, elferdülhet az igazság, rámehet az egészség, elúszhat a boldogság, és veszélybe kerülhet a béke, amit feldúlhat a háborúság, amibe minden rossz belekerül és felülkerekedik a vele járó érzéstelenség.
    Köszönöm hozzászólásod és örülök véleményednek, szeretettel, Zsófi.

  5. Bizony így volt ez Zsófikám! Az asszonyoknak sok mindent meg kellett tanulniuk, sokan maradtak özvegyek..De Te még fiatal vagy, nem emlékezhetsz rá:)) Sokszor elfelejtjük, hogy a háború a legborzalmasabb valami a világon…Reméljük, már csak emlék marad!
    Szeretettel gratulálok: Jedyke:)))

Szólj hozzá!