Üzen a platánfa

Üzen a platánfa

Üzen a platánfa,
Cakkos levélen…
Bokáig járva
Zörgő derékaljában
Repedező kérge
Jelzi a moccanó időt,
Évszázados fasorban
Költők igyekeztek
A messzire siető vonathoz,
Hallhatatlanságba víve őket,
Görbe fát dobj a tűzre,
mert kanyar jöhet,
távolból egy halkuló
vonatfütty integet.
Minden évben vaskosodó
Derekát átölelve
Didergő ágain lógaszkodva
Elhozza az őszt.
Vastag hóbundába burkolódzva
Várja a jövőt,
Hogy ismét újra
Költő sétálhasson
A szekszárdi platánsoron.
Didergő szél kopogtat
a zárt ablakokon.
Langymeleg szökik hozzá
párnahuzatos fugákon.
Egyesülnek majdan
korai tavaszon.

Megjegyzés: 2018 NOVEMBER 21.

“Üzen a platánfa” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. [b][center][color=#ff6600]Szép ez a költő módjára megírt versed !

    – Boldog Adventi készülődést ! –

    Üdvözöl !

    – keni -[/color][/center][/b]

Szólj hozzá!