Csend

Csend

Sűrű sötét a csend,
Szívemben harang zeng.
Fájdalmam húrjain,
Üvöltve sír a kín!

Fekete mágiák,
Ránk rontó furiák
Posványos mocsárban,
Tartanak fogságban.

Csillagok lehullnak!
A fények kihunynak!
Fekete égbolton,
Nincs ami ragyogjon.

Villámok cikáznak,
Szívembe találnak.
Vérző sebet ejtve,
Eltűnnek sietve.

Tudom a Nap felkel,
Eljön majd a reggel,
Fényes sugarakkal
Melegen vigasztal!