Apró "horzsolás"

Apró „horzsolás”

Nem volt ez más, csak egy apró „horzsolás” ,
nem történik más, egy folyóba dobott kődarab
csobban, s a víz csapódott ránk, néhány rovás
lett vésve az utakat szegélyező fák kérgére.

Álmodtunk néhány pillanatot, megélni már
nincs erőnk, talán egyetlen csók még jön,
a lélek még él, de testünk hiába vár,
hallgatlak – szavad örökkön őrzöm.

“Apró "horzsolás"” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Keni

    Friss vers ez, friss eseményekre….de nálam már minden szomorú…köszönöm, hogy mindig vigasztaltok….
    DE NE TEGYÉTEK…mindenki álljon a maga lábán…

    ÉN IS

    üdv
    – i –

Szólj hozzá!