Miért gondolok Rád?

Miért gondolok Rád?

Miért gondolok még mindig rád,
hisz tudom jól, te nem szeretsz,
miért várom úgy az éjszakát,
hogy álmaimban végre veled legyek.

Mi ez a varázslat, mi fogva tart,
s nem engedi, hogy elfeledjelek,
mi ez az erő, démoni hatalom,
mi rabláncra fűzte a lelkemet.

Néha úgy érzem, meg kellene halnom,
hogy hiányod ne marja szívemet,
de akkor többé nem látnám mosolyod,
nem, meghalnom még nem lehet!

Mosolyod nékem olyan, mint a tavasz,
virágot bontanak szívemben a vágyak,
mondd, mit tegyek, s én megteszem,
hogy lelkedhez végre utat találjak.

Kérj tőlem bármit, s én neked adom,
cserébe csak szívedet kérem,
de ha már másé, mondd el őszintén,
s ígérem eltűnök az életedből végleg.

“Miért gondolok Rád?” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. A szerelem gyötrő fájdalmai és kétségei töltik ki a versed. Szép vers.

Szólj hozzá!