Én láttalak…

Én láttalak…
/Szeretettel Kaszáné Stolcz Hajnalkának/

Én láttalak versengve kerekezni,
zihálva bajnokságra törni,
fülig vigyorral győztesnek lenni,
vidám kamaszként élni.
Én láttalak a színpadon
vallani esküvői táncot,
szerelmetes érzésekkel
ajándékozni a világot.
Ámulatba hoztad a nézőket,
vonzalmak erejével
a társad bűvöletében,
szerelemben élve.
Láttam fásult arcodat,
félelmetes magányodat,
ahol összetört szívedben
remények sincsenek.
Elmúlt idők után látom,
az élet fénylik arcodon,
átmosolyogsz a kudarcon,
bölcsebben szebbé válsz.
Most bizakodás van
a naplementés álmaidban,
jobb jövőt érdemlő
szépülő önmagadban.

“Én láttalak…” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Drága Barátom Keni!

    Igazad van! Azt is tudom, hogy a változásokban sokszor
    az emberi felelőtlenség, az egymást nem tudó, akaró
    szándékok nagy károkat okoznak.

    Szeretettel:Laci

  2. Kedves Rita!(f)

    Bizony sok a lélektőrt ember, bátorításul írtam.

    Szeretettel:Laci

  3. [b][color=#990099]Kedves Laci !

    Az életünk sokszor kénye kedve megváltozik mindkét irányba, de látom van vissza út,,,

    Barátsággal !

    – keni -[/color][/b]

Szólj hozzá!