A téma

A téma

A téma az utcán hever
részegen és fázva,
olyan lény ő, kinek
sosincs vacsorája.
Nem veszi körül szerető család,
nem érzi át senki búját, baját,
csak hever az utcán, alatta a mocska,
nincsen se élete, se kapaszkodója.

“A téma” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Ezért van nálam mindig egy flakon tea meg egy-két szendvics. Majdnem mindig oda tudtam adni valakinek eddig.
    Köszönöm, hogy elolvastad.

  2. [b][i][center]pilla,szomorű sorsok.Sajnos még mi is egyszerű emberek furcsán nézünk rájuk,pedig nem kellene.ha egy jó szót szólsz hozzá és ha sokan és sokszor lehet az is felállna és egy kis segítséggel újra elindulna élni.De nem, ott hagyjuk őket szótlanul.Nem az én dolgom,gondoljuk.pedig igen.Futrcsa társadalom lettünk.nagyon furcsa.[/center][/i][/b]

  3. Kedves Rita, beszélgettem néhány nehéz sorsú embertársammal. Szavaikból az derült ki világosan, hogy akinek már semmije, ragaszkodik a viszonylagos szabadságához legalább.

Szólj hozzá!