Halló,…..halló
hallgatták gyermekeim
gyermekként
naponta
mivel a telefon központ
volt a szobánk másik oldala.
Mit ordibálnak itt egész nap
gondolták,
és visszafele
a betűket kirakták.
A hosszú óról az ékezetet
elcsenték, az a betűre rátették,
egy l betűt kidobtak,
s olyan
nagyon
boldogok voltak.
Mosolyogva mutatták
anyu a központban egész
nap a mi nevünket kiabálják.
Ránéztem az ákombákomokra,
és bizony ott a mi nevünk volt
kirakva.
De legfőképpen az aput szólíthatják,
mondták,
pedig elutazott ők is tudhatják.
Mondd anyu miért küldik mindíg el
mellőlünk az aput, már annyi iskolát
kijárhatott ?
Esteledett, apu az iskolából megérkezett
zizi és sport szelet zsebében,
hat óra után a központ is elcsendesedett éppen.
És az apu még nyolckor bement a postára
éjfélt űtött az óra ,és az apu még mindíg a dolgozóba..n
vVlt ki ráírta a beszámolójára,
szóljon majd az ki mondandómat eddig elolvasta.
Kondoroson a hetvenes évek közepe fele. Oláh Péterené Jantyik
[b][i][center]Rita,…köszönöm.[/center][/i][/b]
[b][i][center]Babu úgy vissza hoznám néha ezeket az éveket,de nem lehet.[/center][/i][/b]
[b][i]Köszönöm keni, de j is volt .[/i][/b]
Kedves Erzsike !
Nagyon kedves sztoridat szeretettel olvastam ,igy lirában
Szeretettel gratulálok ……Babu:]
[b][i][color=#cc0066]Rzsike !
Én is szólok és osztozom Rita hozzáértő szólásával,,,
Szívesen olvastam el, játékos emlékeidet,,,
Szeretettel !
– keni -[/color][/i][/b]