Szél sem rebben
Csendben megszületett a hajnal,
lenyelte harmat könnyeit, a fény
törékeny még, halvány lila az ég.
Vándorol a hajléktalan csalfa szél,
mezők virágát a réten ölelgeti,
terhes felhőket lazán megérinti.
Régi láng már minden egyes nyár,
tova száll, kifárad mézes illata.
Egy percre még visszanéz, integet
tarka csokrában a hervadó szirom.
A fák alatt összegyűl a száraz avar.
Leszáll az este, a sötétlila ég vár
talán egy percet, talán éveket,
talán felszabadít, vagy eltemet
a föld aranya, mely életet adott.
Megfagy a csend, szél sem rebben.
[color=#3300cc]
Drága Ica!
Csodálatos vers!
Szeretettel!
Margit(f)
[/color]
Kedves [b]Viola, Évike, Kitti[/b]
Egyre jobban bedurvul ez a szép "vénasszonyok nyara" A sáros, hideg, szeles arcát az ősznek én sem szeretem.
Őszinte (l)-vel köszönöm a soraitokat.
Ica
Rideg és mégis kedves ez a vers. Csupa ellentmondás feszül benne, ettől van benne valamiféle magasfeszültség. Tetszik, mert szép és hasonlataival, metaforáival és jelentésével igazán realista küöltemény. Még engem, az őszt nem kedvelő és telet gyülölőt is megichletett. 😀
[b][i][center]CSOKROT KÖTÖTTÉL, ÉS REMEKET.[/center][/i][/b]
Drága Ica!
Szépen leírtad az őszi napot. Kinézve, most pont ilyen.
Szeretettel: Viola (f)(l)(f)
Kedves [b]Kati, Évike, Rita, Babu, Zsófi[/b]
Köszönöm a kedves soraitokat és örülök, hogy tetszett a versem.
Szeretettel (l)szép hosszú hétvégét kívánok: Ica
Kedves Ica !.
" talán felszabadít, vagy eltemet "
Értem amire gondoltál, szeretettel, Zsófi
Kedves Ica !
Nagyon szep termeszeti kepeid mindig csodasra sikerulnek !
Erezni kell ,szimatolni es maris megszuletik egy ujabb verzio !
Gratulalok szeretettel…..Babu(l)
Icu! Úgy csillognak e szavak, mint festővásznon az arany. Jó volt az ősz idődben elmerengni. Szeretettel. Éva(l)
Kedves Ica!
Az ősz és az elmúlás egy nagyon szép csokorba kötve a versed.
Üdv: Kati