Tán ott vár a csoda
Mikor olyan valakiről szólnak az álmok,
kinek szívét nem érheted el,
s csak képzeletben élheted át a boldogságot,
fájdalom lesz úrrá lelkeden.
Egy ideig még hallod a hívogató hangot,
de fán a csalogány hamisan énekel,
talán sérti is füledet e dallam,
valamiért mégis csak benne hiszel.
De az idő múlik, a várakozás véges,
elfárad a szív, eltűnik a vágy,
elhagyatott, s üres lesz a lelked,
a magány rád aggatja ólom kabátját.
Nehezen lépkedsz terheid cipelve,
könny áztatja megfakult arcodat,
valami mégis tüzet csihol benned,
s magad mögött hagyod fájó múltadat.
Mert hitet is kaptál, mikor megszülettél,
hitet, hogy bízz, s ne add fel soha,
hisz tudod jól, ha bezárul egy ajtó,
egy másik kinyílik, s tán ott vár a csoda.