MIÉRT SZÜLTÉL ?
Miért szültél a világra anyám,
jó volt apám alatt heverészni?
Átkozlak most életem alkonyán,
nem tudtál egy rossz kurva lenni?
Neveltél volna belőlem stricit,
ki tud végtelen gonosznak lenni,
ki tud gyilkolni, csak legyen profit,
ki nem tanult volna meg szeretni.
Kinek a nő csak egy élvező lyuk,
ki cselédnek látja és használja,
ki csak egyet lát: jól megdughatjuk,
s részegen zavarja az utcára.
Miért szültél? Légy hát most átkozott,
pokolban égj, soha fel ne támadj,
de még ott is légy egy korlátozott,
a legnagyobb lángok fölött száradj.
Kedves Rita, Babu, Rózsa…
ettől féltem, hogy egy-az-egyben csak azt látjátok, hogy egy gyermek támadja az édesanyját…..mégegyszer elmondom: ÖNMAGAM TÁMADOM ITT….
többet nem tudok hozzátenni….
üdv
iMRE
Imre, lehet, hogy te magadat akartad korbácsolni, de ez nem jött le a versből (lehet a tudatalattid kissé eltorzította.) Bizony, az Édesanyádról hoztál súlyos ítéletet, aki talán szeretetből szült, csak az ő sorsa sem úgy alakult, ahogy szerette volna, s ezt általában a gyerekek is megérzik, megbűnhődik. Mindegy hogy volt, nekem ez a versed most nagyon keserű szájízt kölcsönzött. Jó vers, de olvasni nem volt jó! Üdv. Rózsa
Kedves Imre !
Szomoruan olvastam kissé elfajulo soraidat !
Az anya nem hibás azert ,mert az eleted nem alakult olyanna
amilyent szerettel volna !
Vegul is mind emberek vagyunk,akiket egy anya szult .
Gondolom ,hogy nagyon elkeseredett vagy, de azert
nem lehet hibaztatni az Edesanyadat :).
Versedhez gratulalok…..Babu|)
Keni
kérlek olvasd el a Katinak írt válaszom….önmagam bántom ebben a versben….
az életemről, annak alakulásáról én tehetek s nem más…
üdv
iMRE
[i][center][b][color=#3399ff]Kedves Imre !
Most tudom elkeseredett vagy nagyon, de azért nem szabadna ennyire messzire menned, – az átkozódásig –
hiszen valld be, hogy életed során azért te is voltál boldog is,,,
Kati véleményét én is osztom,,
Sorsunk kovácsai egy idő után már mi magunk vagyunk !
Üdvözöllek !
– keni -[/color][/b][/center][/i]
Kati
Gondolom ezen a versen sokan felháborodnak – így nem lehet írni egy anyáról – s nem veszik észre, hogy önmagam bántom.
üdv
iMRE
Imre, ez egy nagyon keserű vers. József A. szavaival: " Kit anya szült, az mind csalódik végül…" Hogy mivé leszünk, az nem csak az anya bűne vagy érdeme, szerintem.
Üdv: Kati