Elmúlik az ősz

Elmúlik az ősz

Elvonult a fény,
vele a langy meleg,
helyette a hideg
csipked kedvére.
Borzong az ember,
szaporázza lépteit,
a szél is cifrázza,
átfújja ruháit.
Minap a lombok sárgultak,
színek még vidultak,
ma már fakó mindenütt,
avarba fonnyadva elterült.
Elmúlt a szépség,
maradt a kétség,
jő a tél, az ember fél,
s új tavaszt remél.

“Elmúlik az ősz” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Keni!;)

    Köszönöm figyelmedet gondolataidat!

    A lesz tavaszunk, az lehetne olyan bizakodás, várakozás,
    készülődés. Ezen az alapon, nem következik a nem tudhatja senki gondolata.

    Baráti öleléssel:

    Laci

  2. [b][i][color=#0066ff]Kedves Laci !

    Elmúlik az ősz is a tél is és lesz új tavaszunk megint – remélve,,,
    De hogy nekünk lesz e tavaszunk a tél után sajnos nem tudhatja senki,,,
    Szomorú szép versednek mégis örültem !

    Barátsággal !

    – keni -[/color][/i][/b]

Szólj hozzá!