IDŐJÁRÁSJELENTÉS

IDŐJÁRÁSJELENTÉS

Istenem, már megint zuhog!
Köd borítja be az eszet,
a koszos víz árként zubog,
s mint egy víznyelő, csak nyeled
a hömpölygő ürüléket.

Tovább éled kék reményed,
hiszen azt mondták, sütni fog.
De mint mindig, most is téved,
ki azt hiszi, neki csillog
majd a nap a felhők felett.

A remény melege helyett,
nyakadba zúduló zápor
hűti le túlhevült kedved,
és újra szűk lesz a gátor,
hogy megbénítsa szívedet.

Ezt az érzést már ismered.
Mint tegnap, ma is becsapott
őszintének hitt istened.
A vér kihűlt, érbe fagyott
az egykor buzgó akarat.

Meg kell védeni magadat,
keress tetőt, ha teheted,
szárítsd meg ázott hajadat,
mosd le bemocskolt nevedet;
elmúlik ez is, mint minden,

s meleg vér folyik a szívben,
és átjárja minden sejted,
hogy újra hihess a hitben.
A vihar jobb időt sejtet,
hisz elűzi a felhőket,

s nem kell kémlelni az eget,
hogy végre megtudd,
van-e nap a felhők felett.

“IDŐJÁRÁSJELENTÉS” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. [b][i][color=#cc0066]Kedves Attila !

    Micsoda mocskos időjárás-jelentésbe kezdtél bele, de versed második fele meg átment gyönyörű vigasztaló lírai csodába,,,

    Éreztem mindig, hogy benned két lélek lakozik
    – egy egyenesen szarkasztikus, meg – egy líraian gyöngéd,,,

    Barátsággal !

    – keni -[/color][/i][/b]

Szólj hozzá!