Nyár után
Nyár után az ősz hűvös szele kél,
borzolja dérbe simult hajadat.
Fa lombja ritkul, zizzen a levél,
idő vasfoga csontodba harap.
Bárányfelhők bordázta az égbolt,
közöttük halovány fényfolt a nap.
Tovatűnik mindaz, mi oly szép volt,
rá a tél hófehér leplet havaz.
Ne félj, az élet itt véget nem ér!
A természet csak álmát alussza.
Új tavaszban eljön az ébredés,
ismét évszakok körútját futja.
Remélj, mert te embernek születtél!
Lét halhatatlan magja él benned.
Keresd utad, amelyre küldettél,
rajta mennyei kincsed megleled.
Schvalm Rózsa
(2013-09-16)
Drága Rózsika!
Bölcs, szép soraidhoz szeretettel gr4atulálok: Ica
Kedves Rózsa!
Nagyon tetszik ez a vers, a képeid szépek.
Gratulálok!(f)
Kedves Rózsa!
Ez nagyon szép leírása az évszakváltásnak, és ebben a körforgásban az ember feladatának.
Üdv: Kati
Nagyon szép, szeretettel: Etelka (l)
[b][center][color=#9900cc]Kedves Rózsa !
Aki ilyen finomsággal és bölcsen tud írni, az megáldatott egy jókora tehetséggel is, amivel szerencsére élsz köztünk, a mi teljes megelégedésünkre,,,
Csak így tovább, ilyen szépen – sorba,,,
Nagy szeretettel !
– keni -[/color][/center][/b]
Kedves Rózsa !
Versed mint mindég telve gyönyörű érzelmekkel,bármi legyen a
téma tehetséged jutalma
Szeretettel gratulálok
Tibor