Szeretem ha

Szeretem ha

Szeretem a nyár fülledt délutánját,
mikor az árnyak éjbe foszlanak,
vörösen izzó téglákat a fehér falban,
mikor morogva alszanak.
Tetőcserepek között megbúvó pók
seszínű pókhálót fon
a zöldhátú légynek, ki légyottra vár.
A ház előtt illatba ájult rózsák tüskéin
fennakadt bágyadt árnyakat,
szeretem, ha felel nekem a vén diófán
a fürge füttyös kis rigó.
Sárguló gyepen egy röpke pillanat,
pitypang lenge ruháját a szél lefújja.
Ősz van, szeptember, mikor lesz tavasz?
Fények lebegnek, képzeletem felett
angyalok, kik hóba írják majd a holnapot.

“Szeretem ha” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  1. Kedves Keni!

    Van, hogy csúnya is tud lenni az ősz, ha esik, ha a szél goromba, de szépségével dorombolós is tud lenni, ha kápráztató bőségével eláraszt.(f):](f)
    Köszönöm, hogy itt jártál: Ica

  2. Kedves Ica!

    Érdekes a saját illatukba ájult rózsák kép, de érzem (és Kittinek is üzenem) – érzem benne a nyár melegét, a tüskéiken fennakadt árnyak is remekül éreztetik ugyanezt. Hosszabbak a nappalok, meleg van, az árnyék is bágyadt a tovakúszáshoz…

    Szeretettel olvastam szép versedet:
    Pilla

  3. [b][color=#990000]Kedves Ica !

    Kedvemre való szép versben örökítetted meg a nyárutót, és a ősz-előt, amiből kiderül, hogy te is az ősz gyermeke vagy, ha nem is a horoszkópod alapján,,,

    Szívesen olvastam szép hasonlatidat,,

    Szeretve !

    – keni -[/color][/b]

  4. Icu! Szép őszi verseddel azonosulni tudok! A nyárutó szépségét élvezzük, remélem még sokáig. Szeretettel: Éva(f)

  5. " A ház előtt illatba ájult rózsák tüskéin
    fennakadt bágyadt árnyakat,"

    Ezt a sort nem értem, egyébként az ősz téma szépen lejön a versben.

Szólj hozzá!