Asszonyölből anyaföldbe

Asszonyölből anyaföldbe

Ezernyi forró arany nyilát
lődözi égi honából a Nap,
a Mámor vérembe lopta áramát
a diófa hűs lombsátra alatt.

Poharamban bor csilláma táncol
zamata kéjesen karol át.
Bódul fejem száll a lelkem,
szétrepíti megittasult bánatát.

Helios perzselő parázs-keble
csupán jégszívű sarlatán,
s bor sava csak mézes csók…
…egy szempár tüze éget igazán.

Gyöngyfényű tiszta tükrében
látom beteljesülni sorsomat:
gyötrelmes évek börtönében
körbefonja létemet a pillanat.

Körülöttem a jeges űr forog,
közepén álmaim csillaga áll,
míg asszonyölben ringat a szerelem
az anyaföldben vár a hűs halál.

Helios: a Nap (görög)

Bordány,2018 május 16,

“Asszonyölből anyaföldbe” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves oriston, gyönyörű, érzésekkel teli gondolataidat jó volt olvasni, bár azzal az utolsó sorral, még ráérsz foglalkozni.
    Persze, egy-egy komolyabb betegség(vagy mély csalódás) kihozza az emberből…érthető, de azért te csak bízz a Helios erejében!
    Szeretettel olvastalak. Rózsa

Szólj hozzá!