KISSÉ FÁRADTNAK TŰNT..

KISSÉ FÁRADTNAK TŰNT..

Kissé fáradtnak tűnt az arca,
Az alvóké olyan halovány.
Mellette a vizes pohár.
Nem ivott belőle,
Félig üresen áll.

A búza, ha megérik,
Élhetné világát,
Ha szép egyenesen áll,
De kipereg a szem már,
Fogják a kaszát,
S levágják.

Vajon észrevetted- e
Hogy könnycsepp alakú
A búza lepergő szeme?
Siratja önmagát.
Puszta létét,
Elszórja magvát.

Nyugodt, és halovány
Volt az arca,
Piros orra megfakult,
Csupán csak ott feküdt,
Akár egy holt.

Szalmakalapja alatt
Megsárgult a kóc,
Nem történt semmi,
Csak örökrE elment egy bohóc,
Aki már felesleges volt,
lesöprik utánna
a porondrol a port.

2018 08 28.
csak úgy magamnak..

“KISSÉ FÁRADTNAK TŰNT..” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Szomoru soraidat szeretettel olvastam ,kedves Vendel !
    Bus perceidben irhattad a sorokat !
    Udv…..Babu:)

Szólj hozzá!