Olyan kár

Olyan kár

Nem szeretem mikor üres lesz a gólya fészek
nem szeretem mikor a fecskék gyülekeznek
nem szeretem ha augusztus végén elköszön
a nyár
olyan kár.

Szivárvány színű ecsetét a természet már készíti
fák zöld leveleit szinte naponta mindig átfesti
a zöld almák arcát lassan pirosra mázolja
ez a dolga
megszokta.

Reggelente gyerekekkel majd megtelik az utca
ki gyalogosan, más bicajjal megy az iskolába
hamar elszaladt ez a nyár is mondják naponta
ne is beszéljünk róla
gondolja .

Mert megérkezett az első ember
kinek neve szeptember, és jönnek utána a többiek
négy hetente változtassák nevüket
decemberrel megint vége lesz egy évnek,

így fogynak el az évek
ez az élet.

Kondoros 2018 szeptember 1 Oláh Péterné Jantyik

“Olyan kár” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. hát igen, a nagy rohanásban ilyenkor kezdi felfogni, észrevenni az ember, hogy megint elmúlik egy újabb év.
    Sajnos, gyorsan fogynak…

    Gratulálok a vershez!(f)

Szólj hozzá!