Egy-két kék pillanat még
Kristályos fény nyújtózik, a hajnal
folyóba ejti, az éj összes csillaga,
úgy csorog tova, akár a felhő,
akár a tiszta égen észrevétlen köd.
Hiába minden, ez az ősz már ilyen,
vörös máglyát rak a Nap az égre,
nekem ezek a napok többet érnek,
minden felfokozott vágy velem van.
Ez az ősz engem könnyekig meghat,
megható az öreg varjak károgása,
ha éj színében öltözötten jönnek,
ha a zord időben szárnyaszegetten
jajgatva szállnak a magas fákra.
Egy-két kék pillanat még, jön a tél,
lassan, szelíden fehér lesz a reggel.
Szívünkben ott maradnak az enyhe
aranyhajú fények, majd csak a széllel ,
angyalok visznek havat szerteszéjjel.
Köszönöm drága [b]Keni,, Rózsika, Kati, Babu, Ida[/b] a kedves soraitokat. Örülök, hogy tetszett ez az őszi képem.(f)
Öleléssel
Ica
Drága Ica!
Gyönyörűséges pillanatképek az őszről.
Nagyon tetszik!
Szeretettel,
Ida
Drága Ica !
Remekelsz ,mint mindig az elbűvölő termé:]szeti kepeiddel !
Bevallom ôszintén én kihagytam volna "a varjak károgását"
.Nekem mindig az elmúlást jelzik a varjak !
Gratulálok szeretettel….Babu
Kedves Ica!
Az ősz legszebb pillanatait írtad meg.
Szeretettel: Kati
Drága Ica!
Csodaszép versedet örömmel olvastam.
Szeretettel gratulálok! Rózsa(f)
[b][center][color=#ff6600]Kedves Ica !
Szépek a versbeni képeid és csak úgy olvastatják magukat soraid,,,
Hiába neked megmaradtak kedvenceidnek a fekete varjak továbbra is,,,
Ahogy a közeledő télről írsz, de jó volna, ha fehér lenne minden az ünnepek alatt !
Szeretve olvastalak !
– keni -[/color][/center][/b]