Ne szégyelld…

Ne szégyelld…

Ha nem látod a megoldást,
és elfáradtál a harcban,
nem vigasztal senki már,
magányodban megfagysz.
Ne szégyelld, ha sírnod kell,
adj utat a könnyeknek,
nézz a csillagos égre,
szépsége könnyítse lelkedet!
Hagyd a könnyeket útjukra,
zokogj, hogy oldódjon a bánat,
mossa felszínre keservek sóját,
az élet ne legyen számodra dráma,
hogy könnyebbek legyenek a vállak,
ne kövesedjen beléd a bánat!
Ne szégyelld, ha sírnod kell,
ez nem gyengeség, gyávaság,
kétségekből a menekvés,
ez lehet életető feloldás!

“Ne szégyelld…” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Kedves Rita!(f)

    Köszönöm figyelmedet
    tetszésedet soraim iránt.

    Derűs napokat kívánok!
    Szeretettel Laci

Szólj hozzá!