Az öregkor szépségei

Az öreg kor szépségei

Sötét éjjel csillagos az égbolt
szívemben szerelem, jaj de rég volt,
régen vágyom már a boldogságra,
ne legyen a szívem örök árva.

Tavasz nyílik, eljön a szerelem,
minden bokor friss virágot terem,
lelkemben is kihajt a boldogság,
kivirul, mint tavasszal a virág.

Májusban talált rám a szerelem,
azóta boldog lett az életem,
szerelmünk a természetben nyílik,
Síkfőkútra mindig visszavágyik.

Ott nyílott ki a szerelmünk rózsája,
ki bimbódzott annak minden ága,
szerelmünk virága vörös rózsa,
azóta is perzsel forró csókja.

Már öt éve tart a boldogságom,
veled valóra vált minden álmom,
boldogan kelek fel minden reggel,
tele van a szívem szerelemmel.

Évek alatt már sok szépet láttunk,
de nem fakult a mi boldogságunk,
tisztán őszintén tudunk szeretni,
egymást soha nem fogjuk feledni.

Remélem van még egy pár szép évünk,
amit boldogságban együtt töltünk,
tegyük szebbé öreg napjainkat,
feledjük el apró gondjainkat.

Hajdúszovát, 2013. január 28.

Romantika Kedvesemnek

“Az öregkor szépségei” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kedves Éva!
    Köszönöm szépen megtisztelő kedves hozzászólásodat, Lajos.(f)

  2. Megpróbálunk vigyázni rá kedves Viola, köszönöm kedves szavaidat, Lajos.(f)

  3. Kedves Lajos! Boldogságotok még sokáig tartson, szívvel kívánom! Jó volt olvasni, hogy van még boldog ember a földön!:) Éva

  4. HÁT CSAK VIGYÁZZATOK ARRA A BOLDOGSÁGRA kedves Lajos!
    Kívánom, hogy örökké tartson.
    Szeretettel: Viola :]

Szólj hozzá!