Ugye te sem bírnád nélkülem

Ugye te sem bírnád nélkülem

Valami nagyokat dobban keblemnél,
úgy éget a tűz itt a szívemnél,
naponta akarom,hogy vadul csókolj!
Mindennap kell nekem, hogy bókolj.

Éreznem kell mámorító illatod,
hallanom kell bársonyos hangod,
mikor két fekete szemedbe nézek,
elillannak a fájó , rossz érzések .

Szeretnék folyton az öledbe ülni,
nem akarok rád ,egy percet sem várni!
Oké! Ugye soha nem kell várnom rád?
Hisz nélkülem sokáig, te sem bírnád.

“Ugye te sem bírnád nélkülem” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Szép szerelmes vers!
    Keni véleményére csak azt tudom mondani, hogy legfeljebb együtt főztök és úgy az igazi az élet szerelmesen is, ha közösen végeztek el minden feladatot, amit hoznak a hétköznapok.
    Tetszett.

  2. [b][i][center][color=#6600ff]Kedves Éva !

    Jól van ez így ,,, Nekem így is tetszik, de kérdezem mi lesz a főzésekkel a mosással, és az egyéb teendőkkel, ha párod ölében ülsz mindig és ő meg közben éhes és korog a gyomra?

    Sok Szeretettel !

    – keni -[/color][/center][/i][/b]

Szólj hozzá!