Néma várakozás
Tombolt az éj, csendbe hullt a reggel,
elsimult a hullámzó, vad tenger.
Év kezdetén titok – rossz vagy jó vár,
a mindenség néma várakozás.
Az égen hol felleg jár, hol Nap süt,
remény szele fuvall, gondokat űz.
Tiszta forrás édes vize csobog,
halld zsongását, vele szomjad oltod.
Lényedet a Szeretet betölti,
gonosztól a szívedet megőrzi.
A világban zúgjon bár a vihar,
megvédelmez mindenkor az Igaz.
Dicsőítsd az Istent, magasztald Őt,
Ő, Ki elűz minden borút, felhőt.
Schvalm Rózsa
2018. január 1.
[b][i][center][color=#6600ff]Kedves Rózsa !
A Te verseidben mindig benne van a szeretet, az igaz, az Isteni gondviselés, és a fohász szava is – az ima – mint ahogy ezt én annak tartom,,,,
Szép versedet olvasva – kérem az Istent, hogy áldjon !
Sok szeretettel !
– keni -[/color][/center][/i][/b]
"Dicsőítsd az Istent, magasztald Őt,
Ő, Ki elűz minden borút, felhőt."
Köszönöm biztató soraidat a szép versed után.
Szeretettel: Ica