Lujza a pulyka

Lujza a pulyka

Lujza a pulyka,
magát felfújta.
Most pávaként tetszeleg,
bámulják az emberek.

Ki látott még ilyen rondát?
Vágjuk le a Lujza pulykát!
Nem való ez így ide!
Tegyük be egy tepsibe!

Gazda asszony kését feni,
Pulyka sült lesz ma, isteni!
Rettegés fogta el Lujzát,
elvágták a ronda torkát.

Lujza a pulyka,
magát felfújva,
rotyog már a tepsiben,
s többet neki ily bolondság,
nem járhat az esziben.

“Lujza a pulyka” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Mária! Örülök, hogy olvastad!
    Még nem vágtam pulykát :-), de annyira rondák, hogy ki nem állhatom őket.
    Mi az a méreghányás?

  2. Jaj de jót mosolyogtam. Bár pulykát késsel valóban nem vágunk, ahogy Keni írta, de nem is ez a lényeg. Rút a pulyka rút, rút, rút, de méreghányás idején még milyen rút.

  3. Mélyen egyetértek Kenivel! 🙂 Nagyon remek dolog vidám verset olvasni, mert a lélek felragyog tőle és az öröm mindig jól jön!

  4. [b][center][color=#660099]Kedves József !

    A Bimbó a tehén és a
    Lujza a pulyka című verseid már nagyon kellettek erre az oldalra egy kis felüdülésül a sok komor és szomorkás vers közé, mert megszínesítik ezek a kis vidám foltok az életünket és a látóvilágunkat,,,,
    /Zárójelben csak annyit jegyeznék meg, hogy a pulykák torkát nem szokták késsel nyiszálni, hanem eg tőkén végzik – úgy hogy nyakastól lefejezik,,,,/

    Üdvözöllek !

    – keni –
    [/color][/center][/b]

Szólj hozzá!