Túlérett nyár

Túlérett nyár

Különös zamatú
ez a túlérett nyár,
kidőlt kerítése
fülledt kertjébe zár.

Bágyadt gondolatom
gyümölcse szétterül,
fonnyadozó szavak
hullnak éretlenül.

Fák alá, a földre
foltos árnyék kúszik,
míg a homlokomon
gyűrt izzadtság úszik.

Enyhülést a betűk
most aligha hoznak,
mint lepottyant körték,
kábán kornyadoznak.

“Túlérett nyár” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kedves Éva!

    Örömmel olvastam ebben a téli időben a nyári versed, bizony én is alig vártam már az enyhülést. Felöltözni lehet, de a forrósággal nehéz mit kezdeni.

    Szeretettel: Rita (f)

  2. Eta! Örülök, hogy tetszik 🙂
    Köszönöm a véleményed.
    Szeretettel: Éva

  3. Rózsa!
    Örülök, hogy tetszik.
    Köszönöm a véleményed
    Szeretettel: Éva

  4. Kedves Zina!
    Lehetett volna… de ebben a melegben 🙂
    Köszönöm a véleményed
    Szeretettel: Éva

Szólj hozzá!