Elhangolt vallomások
Ezek a sztereotip vallomások olyanok
mint a bakelit lemezekbe préselt karcos
hangok kopott tű alatt, hamisan szólnak,
elhangolt zongorán játszott d-moll akkord
szétfeslő hangzavara c-dúrba átbotolva
mert a csúz húz már hangjegyet egy eres
kéznek parancsolva, mégis taps a vége,
(helyette inkább szotyit kéne köpködni
egy mono mozi légyszaros vászonját
bámulva, miközben Archibald Alexander Leach,
vagyis Cary Grant bőgeti a nőket)
igen Keni
Akaratunk ellenére is tanulunk hazudni….
üdv
iMRE
[b][i][center][color=#6600ff]Kedves Imre !
Az elhangolt vallomások mindig félre sikerülnek és ilyenkor már nehéz kiköszörülni a csorbát,,,
Üdvözöllek !
– keni -[/color][/center][/i][/b]
Kitti
bizony nem jókedvemben….és nálam a depresszió létező fogalom…..
"vagy a mennybe szállok, vagy a pokolba hullok"…
ez vagyok én
iMRE
Babu…
A romantika igencsak hely és személykötött….amikor a magányt érzi az ember tűnőben….
nem ennyi volt…és van is…..csak a világ változott….
iMRE
Szerintem ezt nem jó kedvedben írtad. De valóban. A sztereotíp vallomások tényleg ilyenek! És a végeredménye is. Milyen érdekes, tényleg!
Kedves Imre.
Most már nemis tudom sirjak vagy nevessek !
Eltűnt a romantika és a szám megtelt keserűséggel .
Csak ennyi lett volna ?:(
Gratulálok szeretettel….Babu(l)