Nem veszem zokon

Nem veszem zokon

Nem osztozom, nem álmodom
csak fájlalom, hogy nem felel
a Földön senki, ha nem rokon.
A nyomor ezerszeres fájdalom.
Asztalon műanyag rózsacsokor,
hanyatt vágódott zöld legyek.
Sóhajtól hullatnak könnyeket
penészes falak, januári fagyban.
Nem veszem zokon, nem rokon
az illatos útitárs, az útszéli hárs,
a hazug mesék, az utcai plakát.
Miért az álarc, ha nincs farsang.
Furcsa nyárs a toll kezemben,
lassan elvásik, a gyarló teher,
ha bársonyos homály nyomán
tűnne el, zokon nem veszem.

“Nem veszem zokon” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Kedves [b] Kitti, Viola, Lajos, Babu, Rzsike, Rózsa(vadvirág), Keni[/b]
    Bocsássatok meg, hogy így egyben válaszolok, a versemhez fűzött kedves gondolatokat, gratulációkat nagyon szépen köszönöm. Nem voltam, mert az új és a régi könyveim bemutatóján voltam. Örültem, hogy meghívtak oda, ahol nem ismertek, csak hallomásból.
    Nagyon kellemes beszégetésben volt részem, kedves fogadtatásban. Egy Nyugdíjas Egyesület irodalom szerető tagsága.
    Szeretettel közöltem és örömmel: Ica

  2. [b][center][color=#6600ff]Drága Ica !

    Ebben rohadt szétzüllött világban, ahol mindenki álarc mögül néz ki – ki tudja miért, azt hiszem semmit sem érdemes -sem szabad ma már zokon venni, még rokontól se,,,

    Ölellek barátsággal ! :]

    – keni -[/color][/center][/b]

  3. Érdekes témájú, kissé lemondó hangulatú versed – színes életképekkel tetted hangulatossá.
    "Miért az álarc, ha nincs farsang." Bizony ez nagy-léptékű kérdé. Biztos, egyszer megkapod rá a feleletet is, ha elég szorgalmasan kutatod. Jó volt olvasni versed. Rózsa

  4. Kedves Ica.
    Nagyon szép,őszinte soraidhoz szeretettel gratulálok.
    "Nem osztozom, nem álmodom
    csak fájlalom, hogy nem felel
    a Földön senki, ha nem rokon."
    Ez már igy van sajnos !
    A lényeg hogy "zokon nem veszem "
    Szeretettel Babu (l)(f)

  5. Drága Ica!
    Átérzéssel olvastam versed és megértelek. Jól kifejezted ezeket a gondolatokat.
    Igen, elérkezik egy olyan kor, amikor már semmit nem veszünk zokon.
    Szeretettel kívánom a legjobbakat: Viola (f)

  6. Nagyon mély a mondanivaló. Az idegenség érzete, az álság észlelése süt ki a versből. S ha ez még a nyomorral is párosul, hát nyilván megsokszorozza az életérzés kudarcait. S valóban, most tolladdal nyársra húztad mindezt, bár megsütni sem érdemes, mert nem fogyasztható.
    Igen, mindez nem hiányozna és elszomorító valóban.
    A vers azonban kiváló alkotás!(f)

Szólj hozzá!