Szőke május

Szőke május

Kék és zöld boldogsága
belesimul a tájba.

Pelyhes kiscsibe,
hull a nyárpihe.

Pipacs elalél.
Fúj a déli szél.

Angyalok serege
ragyog a természetre.

Vízben áll a nyár,
hullámokkal száll.

Lágy eső esett.
Minden fényes lett.

Bodorodó felhők,
angyalok és sellők.

Gólyakeringő

„Repülő” a szél!
Gólya a tenyér.

Mutató ujja
az eget túrja.

Tényleg ilyen a táj!
Fenn röpül a madár.

A lelkemmel festek

Nézek a vadrózsára,
fára kúszik az ága.

Robaj. Pipacsok
elém omlanak.
Fülemben a zaj.

Növekszik a híd:
Álomfogó Ív.

Gépeket teremtek

Tatarata tata tata…
a csudába! óriás a
csápja.

Hú, de nagy a lába!
Jár a szúnyogiskolába.

Sárga potrohába'
kavics garmadája…

“Szőke május” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!