Génüzenet
Ereimben
Tejút fájó dallama,
halántékomon csillagösvények,
Orion szarvasűző hava.
Paták taposnak,
legendás vitézek.
Gyakorta
sámándobok
pergésére ébredek.
(2006. február)
“Génüzenet” bejegyzéshez 2 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Kedves István!
A versben nincsenek szürrealista elemek, csupán az eredeti tudásunkból veszítettünk el nagyon sokat. A Tejút, ami a Hadak Útja, a székelyek szerint ősvezérük, Csaba királyfi ide vonult vissza lovascsapatával, itt poroszkál csillagösvényen.
Az Orion csillagkép, a Nimrúd, a nagy vadász az Úr előtt, a magyarok ősapja, az égen is a csodaszarvast űzi. Mára, sajnos, a mágusok (mag-ősök) és táltosok tana megkopott, így gyakorta csak a sámándobok (a magyaroktól idegen) pergésére ébredünk.
[b][color=#cc0099]Kedves Ernő !
Versed szűrrealista gondolatokat vet elém !
Üdvözlettel !
-keni -[/color][/b]