Csendsikoly

Csendsikoly

Kegyelmet kiáltanak a jéghegyek,
megrepedt fülekbe szakadt csend-

sikolyok szilánkokra töredeznek,
reszket a táj, beleremeg a félelem

mozdulatlan-alvadt testében
sóhajt fel,önmaga verítékében

egy lélektelen élet, hófehér vérében
fullad meg, a tűzforró télben.

“Csendsikoly” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. [b][color=#cc0099]Ez egy expresszionista kicsengésű belső versed lett !

    Szeretve !

    -keni -[/color][/b]

Szólj hozzá!